Alfahím Képző - 4. Lecke

4. Lecke

A lányok a pénzt szeretik!

Valóságos a valóság?

Gondoltatok már arra, hogy a valóság vajon tényleg megtörténik-e, vagy hogy mi az ami előre meg van írva? A Tesla milliárdos alapítója, Elon Musk a kaliforniai Code konferencián vázolta fel az elméletét arról, hogy nagy valószínűséggel a világ, amiben élünk, szimulált valóság.

Tudat Alatt - Szeretlek

Körülöttem viharfelhő, homályosnak tűnik a messzi táj
Percenként változik a világkép, néha magához húz, aztán bye-bye!
Azt mondom várj, majd utadra eresztlek
Kimondtam már szeretlek, de ezek is tévképzetek lehetnek

Hiszek szép szemednek, de a napszemüvegen nem látok át
Néha kitépném és odaadnám a szívemnek zálogát
Legtöbbször csak vad záport lát, aki a szivárványt kutatja
Hinni nehéz a sötét alaknak, aki kardjával az utat mutatja

Lehet csak beledőlök...
Így nem lesznek mások a hősök...
Mártírhalál után, egyszer még úgyis győzök!
Megeszem amit főzök...

Az íze ajkadra emlékeztet, minden cseppje álom talán
Hogy fa-szabjával kezemben, átjutok egy bezárt szív védőfalán
Egyetlen könnycsepp hazám, de abból majd tenger árad
Menekülnék, de nem tudok... Itt egy pohár is simán eláztat

Tagadom a vádat, pedig már örökre megbélyegez
Egyetlen érintés által képzett kényszer képzet ez
a világom mámort lélegez és lassan elmúlik a kábulat
szenvedés és kínzó gyönyör, de soha nem keresnék más utat!

Képlékeny az érzelem...
De nem érdekel, ez érdekem...
Lássam más oldalról az életem, ha már elfogadni képtelen...
Hogy mindig csak rád éhezem...

Beleszeretni egy felhőbe...

A szerelemről alkotott véleményemet már sokszor olvashattátok és ez természetesen azóta sem változott. Van viszont egy jelenség, amit úgy érzem ideje kifejtenem bővebben. Ezt a dolgot én csak úgy jellemzem, hogy van az emberek életében egy-egy pillanat (van akinél hetek-hónapok sőt akár évek is), amikor képes beleszeretni egy felhőbe...

Miben hiszel?

Hiszek még a győzelemben, de nem futok versenyt senkivel
Ha neked méteres az előnyöd, én beérem pár centivel
Rossz szó engem meg nem visel, hiszek még a csodákban
Hiszek az elmúló magányban, egy örökké való világban

Már ezerszer hibáztam, hisz' ez vakvágányra futott vagon!
A csillagokat majd elérem, és az egyiket neked adom,
hogy legyen egy kis fényesség is, azon a kitépett utolsó lapon...
Amit vérrel írtam tele. De a befejezést neked hagyom...

A körömet még megfutom, de ebből sem lesz új rekord
A célszalag majd áthasít, a vérem pedig szomjat olt
A nyelvem is félrehord, de még mindig hiszek magamban
A lábam előtt szilánkok, szétszabdalják a talpam

A tükörképem törte szét, látta hogy ajkam ér a szádhoz
A büntetésem tölteném, de nekem közöm sincs a vádhoz!
A vesztes engem elátkoz! Lesz kereszt, mit a vállam cipel
Téged vállára vesz a tömeg, engem csak az ördög visz el...

Alfahím Képző - 3. Lecke

3. Lecke

A lányok a lányokat szeretik!?

Fény

Csak egy utolsó kérdés, de válasz sosem vár talán
Ha magas lóra pénzt teszek, rozsdás kaszával vágj alám!
Ez általában ál-talány... Lesz-e némaságból régi mondat
Elveszni önmagamban... A megoldások, végig bennem voltak...

Adom a tollat! Húzd át vele az életem, írj nekem egy új mesét!
Ha szemet szemért... Hát vedd át bennem a fény helyét
Én szívet adok helyette... Könyvekbe bújva, merengve
Csak egy felhőn ücsörögsz, és én ott szállok felette...

Hogyha fent vagy, eredj le! megváltoztat a változás...
Elátkozott áldomástól, egy utolsó szív dobbanás
Ki nem bírja sárt dobál! Én adok helyette virágot
Ha a változásom visszafordul, majd megfordítom a világot...

Majd az leszek ha kívánod... Majd kivárom a vihar végét
A felhők lassan oszlanak, napsugár takarja a gyertya fényét
Megnyalom a penge élét, és a kezedet úgy elérem
Ha neked adom a világom és az utolsó csepp vérem...