2016. május 26., csütörtök

Beleszeretni egy felhőbe...

A szerelemről alkotott véleményemet már sokszor olvashattátok és ez természetesen azóta sem változott. Van viszont egy jelenség, amit úgy érzem ideje kifejtenem bővebben. Ezt a dolgot én csak úgy jellemzem, hogy van az emberek életében egy-egy pillanat (van akinél hetek-hónapok sőt akár évek is), amikor képes beleszeretni egy felhőbe...




Oké ez így gondolom elég homályos, úgyhogy akkor el is kezdem kifejteni. Az általam oly sokszor nem létezőnek titulált és és kitaláltnak nevezett érzést (azaz a szerelmet) az esetek döntő többségében olyan emberek iránt érezzük, akiket felületesen, vagy nem is ismerünk. Tudjátok, ez az a hozzám szól és remeg a lábunk érzés, amikor éjszakákon át csak arra gondolunk, hogy a Mariska vagy a Béla (mindenki válassza ki, hogy melyik kell neki) egyszercsak megszólít, megfogja a kezem és lassan elballagunk a holdfényben a felhők alá, ahol olyan szexuális együttlétben lesz részünk, hogy azt Kovi is csak nyálcsorgatva tudná nézni.
Jó, az utolsó részét vegyétek költői túlzásnak.
Szóval ennél az esetnél beszélhetünk szerelemről és ennek a különlegessége, hogy lényegében egy kitalált személybe szeretünk bele. Hiszen, nem is ismerjük a másik embert, csupán felruházzuk olyan tulajdonságokkal, amik számunkra szimpatikusak.A probléma akkor kezdődik, ha esetleg az illetővel tényleg kialakul közöttünk valami és sikerül mélyebb, vagy annak tűnő kapcsolatot létesíteni. Merthogy előbb-utóbb ezek a turpisságok bizony kiderülnek (hogy totál az ellenkezője az illető annak amit mi elképzeltünk) és ilyenkor jön az, hogy bocsi mégsem kell nekem ez a kapcsolat. Ennek egy továbbvitt verziója amikor próbálunk hinni benne, hogy az az ember átváltozik az általunk elképzelt herceggé/hercegnővé.
Így az egész olyan lesz, mintha egy felhőbe szeretnénk bele. Kifekszünk a domboldalba, nézzük az eget és a felhőket. A felhők pedig elkezdenek hasonlítani dolgokra. Ha elég sokáig nézzük őket, akkor már minden egyes felhőben fel fogunk fedezni valamilyen tárgyat, arcot, állatot... Csak az a lényeg, hogy lássunk benne valamit. Ugyanerről van szó itt is. Csak nézzük az embert és beleképzelünk valamit, amit mi akarunk. Aztán ez az ami végül a vesztünket okozza. Beleszeretni egy felhőbe...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése