Valahogy az egyik leginkább jellemző (és amúgy irritáló) emberi tulajdonság az, hogy mindig az elérhetetlen nő/férfi után vágyakozunk. Az emberiséget ez végigkíséri már egészen a kezdetektől. A férfiaknak az elérhetetlen nő, a nőknek pedig az elérhetetlen férfi kellett. Hogy miért van ez? Az igazi okát talán senki sem tudja... De persze nekem van erre is magyarázatom....
Az elérhetetlen utáni vágyakozás belénk van kódolva, nem igazán tudunk mit tenni ellene. Valahogy vonzóbbnak találjuk azt, akit nem tudunk megszerezni. Ennek az oka lehet, hogy megmagyarázhatatlan, viszont én találtam rá egy viszonylag racionális magyarázatot. Az ember hiába próbálja tagadni a kihívás, a verseny, a lehetetlen meghódítása még mindig az egyik legerősebb adrenalin forrás. Talán ez az egyik oka annak, hogy a lehetetlen után megyünk és sokszor már-már görcsösen ragaszkodunk hozzá. Az adrenalin ugyanis drog és igen gyorsan függővé válhat az ember, arról nem is beszélve, hogy a szerelem is ebből alakul ki leginkább. Persze ez is csak egy apró adalék például amellett, hogy az ismeretlen érdekesebb, izgalmasabb terep. Viszont ami a fő dolog, és ami miatt valójában elkezdtem írni ezt a bejegyzést. Mi emberek nagyon sokban hasonlítunk az állatokra és bizony ez is ebből indul ki. Az egész lehetetlen utáni vágy kirobbantója, csupán állati ösztön. Gondolj bele. A párosodáshoz az állatoknál meg kell találni a legerősebb, legmegfelelőbb, domináns egyedet. Pontosan ez játszódik le bennünk ebben a bizonyos "kell a lehetetlen" szituációban. Domináns egyedet keresünk, aki felettünk áll valamiben, ami számunkra fontos, illetve a nők védelmet keresnek a férfiban, a férfiak pedig a gyermek kihordására alkalmas egyedet. Na igen, felettünk áll. Legyen ez kinézet, ész, vagy bármi amivel felettünk van és kitűnik a tömegből. Ez is csupán természetes állati ösztön. Nincs benne varázslat és semmi megfejthetetlen dolog...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése