Beleszeretni egy felhőbe...

A szerelemről alkotott véleményemet már sokszor olvashattátok és ez természetesen azóta sem változott. Van viszont egy jelenség, amit úgy érzem ideje kifejtenem bővebben. Ezt a dolgot én csak úgy jellemzem, hogy van az emberek életében egy-egy pillanat (van akinél hetek-hónapok sőt akár évek is), amikor képes beleszeretni egy felhőbe...

Miben hiszel?

Hiszek még a győzelemben, de nem futok versenyt senkivel
Ha neked méteres az előnyöd, én beérem pár centivel
Rossz szó engem meg nem visel, hiszek még a csodákban
Hiszek az elmúló magányban, egy örökké való világban

Már ezerszer hibáztam, hisz' ez vakvágányra futott vagon!
A csillagokat majd elérem, és az egyiket neked adom,
hogy legyen egy kis fényesség is, azon a kitépett utolsó lapon...
Amit vérrel írtam tele. De a befejezést neked hagyom...

A körömet még megfutom, de ebből sem lesz új rekord
A célszalag majd áthasít, a vérem pedig szomjat olt
A nyelvem is félrehord, de még mindig hiszek magamban
A lábam előtt szilánkok, szétszabdalják a talpam

A tükörképem törte szét, látta hogy ajkam ér a szádhoz
A büntetésem tölteném, de nekem közöm sincs a vádhoz!
A vesztes engem elátkoz! Lesz kereszt, mit a vállam cipel
Téged vállára vesz a tömeg, engem csak az ördög visz el...

Alfahím Képző - 3. Lecke

3. Lecke

A lányok a lányokat szeretik!?

Fény

Csak egy utolsó kérdés, de válasz sosem vár talán
Ha magas lóra pénzt teszek, rozsdás kaszával vágj alám!
Ez általában ál-talány... Lesz-e némaságból régi mondat
Elveszni önmagamban... A megoldások, végig bennem voltak...

Adom a tollat! Húzd át vele az életem, írj nekem egy új mesét!
Ha szemet szemért... Hát vedd át bennem a fény helyét
Én szívet adok helyette... Könyvekbe bújva, merengve
Csak egy felhőn ücsörögsz, és én ott szállok felette...

Hogyha fent vagy, eredj le! megváltoztat a változás...
Elátkozott áldomástól, egy utolsó szív dobbanás
Ki nem bírja sárt dobál! Én adok helyette virágot
Ha a változásom visszafordul, majd megfordítom a világot...

Majd az leszek ha kívánod... Majd kivárom a vihar végét
A felhők lassan oszlanak, napsugár takarja a gyertya fényét
Megnyalom a penge élét, és a kezedet úgy elérem
Ha neked adom a világom és az utolsó csepp vérem...